-Gyakran jársz ide?
-Nem, most érkeztem, most vagyok itt először.
-És nem felejtettél el valamit?
-Nem hinném.
-Pedig bizony elfelejtettél valamit. Csúnyán elrontottad, én mondom!
-Miért?
-Biztosan akarod tudni?
-Igen, kíváncsivá tettél.
-Jellemző...De figyelmeztetlek, utána csak rosszabb lesz, jobb, ha nem tudod!
-Nekem nem rontja el semmi a kedvem, nyugodtan mondhatod.
-Hát ahogy akarod...Te bizony barátom elfelejtettél élni...

És a kíváncsi ember olyan gyönyörűnek találta az 'élet' szót, hogy elkezdett sírni, pedig még csak nem is élt. Soha nem is fog...