-Amikor a hajó a sziklaszirtre mászott...
-Várj, ez így nem értelmes.
-Nem baj, nem cél az értelmesség. Jól hangozzon, az kell.
-De ez így akkor sem jó...
-Jól hangzik, vagy nem hangzik jól?
-Végülis, "hajó", "sziklaszirt", szépen hangzanak.
-Tehát. Amikor a hajó a sziklaszirtre mászott, Pocahontas vörösen nézte a horizonton eltűnő nap utolsó szélfútta vitorláit.
-Várjunk egy kicsit! Hogy jön ide Pocahontas? Nem volt szó róla, hogy trilógia lesz belőle.
-Pocahontas...Pocahontas... Mondd csak ki te is, milyen lágyan siklik ki a szádon, milyen mesterien megalkotott név ez, puccos, szűzies, ez kell a népnek.
-Pocahontas... Mindegy, folytasd.
-Hova folytassam, nem nagyregény lesz ez, még egy agyhalott sem tudna többet elolvasni ebből a tömör szókompozícióból. És amúgy is, a hanglejtésből, és a szavakból kivehetted volna, hogy vége. "Eltűnő, "utolsó", meg ilyesmi. Vége. Vége. Pont. Megyek is, holnap korán kezdődik a szócsavaró, mondatborító szakkör. Jó éjszakát!
-Azt hiszem nálad valóban beesteledett. Jó éjt!
Ritmikamentes extendált kompozíció
2008.10.16. 22:32 | Házmester | Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://ttfw.blog.hu/api/trackback/id/tr33717900
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
