TTFW

A zöld fákon a levelek fázni kezdtek. A betegek lehullottak. A fázósak felvették sárga anorákjukat. A levelek, amelyek erősnek hitték magukat, vagy esetleg azok is voltak, zöldek maradtak. Nézték ahogy a többiek lehullanak a mélybe. A mélység egyre hívogatóbb, színesebb lett. Sárga, piros, rózsaszín, narancssárga, és zöld is. A magukat erősnek hitt levelek nem vettek fel semmit, így csupasz zöldek voltak, amikor a nyelük már nem tudta megtartani őket, és leestek. A fenn maradt levelek számára már a zöld szín is a kavalkád részévé vált.
Végül egyik részük hagyta magát, felvett valamit, lassan lehullott. A másik részük inkább gyönyörködött még hetekig az avarban, inkább belebarnult a didergésbe, minthogy leessen.
Még sokat szenvedtek barnaságukban, míg végül egy kibújó tavaszi rügy, egy lágy szellő lelökte őket a fáról, hogy magányosan hulljanak a földre.