TTFW

Joe egyre fáradt, vissza akart jutni a túlpartra. Mire megtalálta a hidat, majdnem összeesett.
Leült a hídon pihenni. Talán el is aludt pár percre, mikor észhez tért, és lenézett maga mellé,
látta, hogy egy zacskóban egy kis aska hever a betonon. Még ő hagyhatta ott, azóta sem járt arra senki. Felvette, gondolta rágyújt, muszáj, annyi minden történt az elmúlt napokban.
Régen nem esett neki ilyen jól, élvezte, arra gondolt, hogy lehet így a legjobb, ahogy van, de ha mégsem, akkor nem neki kell változtatni a dolgokon. Egyszer talán fény derül a túlpart titkaira, de egyedül nem lehet kideríteni a dolgokat.
Amíg nem tudni hogy milyen a másik oldal, addig nem érdemes segítséget kérni tőlük, belülről kell változtatni a lakótelepen. Azt pedig csak több emberöltő alatt lehet.
Joe csak egy jelentéktelen lakó. A drog hatása alatt nem zavarta a tehetetlenség, elindult haza, és remélte hogy otthon továbbra is mindenki Joe-nak fogja szólítani.