Joe nem bírta. Túl nagy volt a nyomás. A sok elfeledett "szerelem". Ez már tényleg sok volt. Az, amikor az ember úgy hiszi, hogy ő most igazán szerelmes valakibe, de nem tudja elmondani, mert fél. Már minden barátja, és mások is tudják, csak az nem akinek kéne.
Visszaemlékezett arra, amikor egy csaj pont neki mondta, hogy mennyire szerelmes valakibe. Ez az ember pont az egyik legjobb barátja volt, akit már elég rég ismert. És ez a csaj tetszett neki. Nagyon okos volt, jókat beszéltek, de tényleg, és még külsőleg is tetszett Joenak ez a lány. Joe nagyon össze volt zavarva, nem tudta, hogy mit tegyen, egyszerűen nem volt kiút innen. Nem akart megint hallgatni, addig amíg magától lesz valami. Amikor magától lett valami az csak rossz volt Joenak.
Várt és rossz lett, mert nem tett semmti azért, hogy jó legyen. Várt, a nő elment, messze északra, és évekig nem jött vissza, aztán annyira megváltoztak, hogy elsétálltak egymás mellett az utcán.
Túl nagy volt a nyomás, meg akart tudni mindent. 2 óra, felállt, lesétállt a pincébe...
