...hóbortos egy ember volt. Már maga sem tudta mióta vezeti azt a bizonyos 'cetlit'. Fejében mindig összeállította a tennivalók listáját, szépen sorban megcsinálta, és még élvezte is! Így teltek a napjai, évei, ő csak pipálta és pipálta a feladatokat, egyre sem emlékszik amit el ne végzett volna.
...öregkorára csak egy hű barátja maradt. A cetli. Sokszor beszélt hozzá, el is nevezte(csak ő maga tudja hogyan). Azt érzete nélküle nem tudna élni, nem tudná megalázni, elárulni 'barátját' úgy, hogy valamit nem csinál meg róla.
...aznapra sok mindent tervezett, lemenni friss tejért(mindig legyen!), összesöpörni az utcán, rántottcsirke ebédre, 16:48kor egy tea, majd 23:12kor meghalni. Becsületesen elvégzett mindent, ám az utolsó tennivalóval sehogy sem tudott megbírkózni. Hogyan is pipálhatná ki, ha egyszer már nem él?! Nem jött rá, ezzel elárulta a cetlit! Bele is halt.
Cetli
2009.05.06. 21:21 | Uluru | Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
https://ttfw.blog.hu/api/trackback/id/tr891107032
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.